1870-ben befejezte a Hamlet és a János király fordítását. Megírta az Őszikék ciklusát is és befejezte a Toldi-trilógia középső részét, a Toldi szerelme c. művét is.
Mivel sokat betegeskedett (heveny hörgőgyulladás), 1878-ban kitört rajta, de ez súlyosabb volt, mint eddig. Állapota romlott, majd hosszan tartó betegség után, 1882-ben elhunyt. 42 évig volt házas, 2 gyermek édesapja volt. Temetése 2 nap múlva volt a Kerepesi temetőben a református egyház szertartása szerint. Végső nyughelyére az akadémia tantestülete kísérte utolsó útjára.
